Déményfalvi-jégbarlang (Demänovská žadová jaskyňa)
   Szöveg    Térkép    Google Térkép


    A Déményfalvi-jégbarlang a Déményfalvi-völgy bejáratánál van, és a Déményfalvi-barlangrendszer leghosszabb ma ismert földalatti része. A középtriász kékesszürke (guttenstein) mészkövében képződött négy szinten. Kialakulásában jelentős szerepet játszott a Déményfalvi-patak, ezt bizonyítják a barlang ovális alakú folyosói és a gránitkavics. A barlangnak három nyílása van, ezek egymás mellett helyezkednek el a Kőház (Kamenná chata) feletti Bástya nevű mészkőszirt nyugati oldalán. A bejárati nyílás 740 m tengerszint feletti magasságban, 90 m-rel a Déményfalvi-patak felett van. A felső szintek jégmentesek, lepusztult cseppkődíszítéssel, csak a legalsó szint elülső része jegesedett el.
    A látogatók útja a bejárattól az alsóbb szintre - a Medve-folyosóba vezet, onnan a Béla- és a Halas-terembe, a Fekete-galériába és végül a Pagot-teremben fordulnak vissza. A visszafelé vezető úton megtekintik a Kme- és Nagy-terem eljegesedett részét, ahol nyáron sem emelkedik a hőmérséklet 0 °C fölé, majd innen szerpentinező ösvényen jutnak a kijárathoz. A barlang teljes hossza 1,7 km, ebből 540 m látogatható. A barlang eljegesedését a be- és kijárati részének függőleges volta és a legfelső részén lévő nyílások okozták. A hideg külső levegő télen a nyílásokon bejutva az alsó térségbe kerül (-40 m), amelyet 0 °C alá hűt le. A mészkőrétegen átszivárgó víz rögtön megfagy, így képződnek a jég-sztalaktitok és -szalagmitok, a barlang alján pedig egy jégréteg. A felsőbb szintek (Béla-, Halas-terem, Fekete-galéria, Medve-folyosó) nem hűl le, ezért ott nincs jégdíszítés. Csak az elhalt, és részben kitört cseppkődíszítés maradt meg.
    Az 1950-52-ben történt munkálatok folyamán, amikor a barlang nagyobb részét látogathatóvá akarták tenni, nem szakszerűen avatkoztak bele a barlang mikroklímájába (nem megfontolt nyílások nyitása a legalsó szinten). Ez okozza nyáron a hideg levegő kiáramlását a barlangból. Ennek következményeként nyáron a jégdíszítés olvad és a barlang már nincs annyira eljegesedve, mint a feltárása előtt.
    A Déményfalvi-jégbarlang a világ első ismert barlangjai közé tartozik. Már az 1299. 12. 5-én kelt esztergomi érsekségi okirat is említi. Elsőként ifj. Buchholtz György kutatta át 1719-ben, ő készítette el a barlang rajzát, megjelölve az eljegesedett és cseppköves részeket. Ezután a világ több tudósa is meglátogatta. A 19. század 80-as éveiben a Magyarországi Kárpátegyesület Liptói osztálya munkája nyomán a nagyközönség számára is látogathatóvá vált.
    1924-ig szurokfáklyákkal, gyertyákkal és petróleumlámpákkal látogatták. Ekkor az újonnan megnyitott Déményfalvi Szabadság-barlang népszerűbb lett. Csak 1951-ben, miután falépcsőket, új ösvényt és villanyvilágítást építettek ki benne, vált újra látogathatóvá.

TÉRKÉPEK:
               

FÉNYKÉPALBUMOK:
                               







Szepesség | Gömör | Liptó | Felső-Garam-régió | Szlovák paradicsom | Magas-Tátra | Alacsony-Tátra | Bélai-Tátra
Pienin-hegység | Szepesi vár | Szent Jakab-templom | Lublóvár | Krasznahorka | AquaCity | Besenyőfalu | Tatralandia | Ménhárd | Felsőzúgó